Mesterházi Lajos (eredeti neve: Hoffstaedter Lajos) (Kispest, 1916. március 3. – Budapest, 1979. április 4.) magyar író. 1934-ben érettségizett Budapesten, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább latin-francia szakon. 1938-1939 között Párizsi ösztöndíjas volt. 1940-ben bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. 1941-1944 között az Angol-Magyar Bank kereskedelmi levelezője volt. 1945-1947 között az MKP I. Kerületi szervezetének párttitkára volt. 1947-1948 között a Magyar Távirati Iroda, 1949-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. 1950-1954 között a Művelt Nép, 1957-1958 között pedig az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1966-1979 között a Budapest című folyóirat főszerkesztője volt. Műveiben az 1930-as évek kispolgári és értelmiségi rétegének életét, útkeresését ábrázolta. 1958-ban született nagy sikerű színműve, a Pesti emberek, mely a moralizáló nemzedék önvizsgálatának egyik elindítója lett. Regényeiben és novelláiban is érdeklődéssel fordult generációja különböző sorstípusai felé, a hatalom csábításának ellenállni képes, a történelem viharai között is erkölcsileg tisztán maradó embert kutatta.